A magyar bevásárlókultúra története: Az ABC szupermarketek születése
1960 májusában a Magyar Nemzet már jóelőre figyelmeztette az olvasóit arra, hogy hazánkban hamarosan megérkeznek a modern kereskedelmi formák, köztük a szupermarketek, amelyek az élelmiszerek és más alapvető iparcikkek nagyméretű, önkiszolgáló piacaiként fognak funkcionálni. Ezzel párhuzamosan megindult egy országos névválasztó mozgalom is, amelynek célja az volt, hogy a nemzeti identitást erősítve magyar nevet adjanak a „supermarket” kifejezésnek. Az eredményeket vidám életképeken örökítették meg, ahol a vásárlók boldogan keresgélnek az új boltok között a rendszerváltás előtti időszakban.
A magyarítási folyamat egyik fontos lépése volt, hogy 1962-ben a Belkereskedelmi Minisztérium nyílt pályázatot hirdetett a „supermarket” megfelelőjének megtalálására. Számos kreatív javaslat érkezett, többek között olyan nevek, mint a „Háziasszonyok Boltja”, a „Mindenes”, a „Napi Cikkek Boltja” vagy épp a „Jólét Áruház”. Azonban a győztes név az ABC mozaikszó lett, amely a „alapvető bolti cikkek” rövidítéséből származik. Érdekesség, hogy az ezt megelőző időszakban a kifejezéshez különböző leírásokat társítottak, mint például „alapvető beszerzési cikkek” vagy „általános bolti cikkek”. Grétsy László nyelvtantanár is támogatta a névválasztást, elismerve, hogy az ABC elnevezések jól terjedhetnek a köztudatban.
A magyar újságok már a rendszerváltás körüli időszakban emlegették az „első szupermarket” kifejezést, de a valóságban a kezdetben megnyílt üzletek méreteik miatt még nem teljesítették ezt a definíciót. A névpályázat alapján tudható, hogy a 250-600 négyzetméteres alapterületű üzletek az „ABC Kisáruház” címet kapták, míg a nagyobbak az „ABC Áruház” nevet. Az igazi első szupermarket, amelyik megfelelt a fenti kritériumoknak, a váci bolt volt, amely 1963. április 1-jén nyitotta meg kapuit.
A Dunai Cement- és Mészművek deákvári lakótelepén megnyitott bolt 700 négyzetmétert foglalt magába, és 1.700.000 forintos készlettel várta az első vásárlókat. A bolt gazdag kínálatában nemcsak élelmiszerek, hanem apróbb háztartási cikkek, iskolaszerek és ajándéktárgyak is helyet kaptak, tükrözve a korabeli vásárlói igényeket és szokásokat.
Bár a kezdetek nem voltak zökkenőmentesek, ma már tudjuk, hogy az ABC-k áttörést jelentettek a magyar bevásárlókultúrában: az emberek elkezdtek kosárral vagy bevásárlókocsival járkálni a bolt polcai között, ami radikálisan megváltoztatta a vásárlás élményét. A később épült nagyobb alapterületű ABC-k pedig még inkább hozzájárultak a modern vásárlói kultúra kialakulásához, amely a lakótelepek közelében elérhetővé tette az élelmiszerek széles választékát.
