Új törvénycsomag a korrupció megfékezésére és az uniós források elérhetőségére
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője bejelentette a kormány által benyújtott törvénycsomagot, amely célja az uniós forrásokhoz való hozzáférés megnyitása Magyarország számára. A javasolt törvények között szerepel az Integritás Hatóság jogkörének bővítése, amely lehetővé teszi a korábbi korrupciós ügyletek további nyomozását, amennyiben a hatóságok leállítják a vizsgálatokat.
Új jogkörök az Integritás Hatóság számára
A törvénycsomag középpontjában áll az Integritás Hatóság megerősítése, amely a jövőben jogosult lesz arra, hogy bíróság előtt kezdeményezze a korrupciógyanús esetek további felderítését. Emellett a közbeszerzések során is vizsgálatokat indíthat, és képes lehet közbeavatkozni, ha szabálytalanságot észlel.
Átláthatóság és szigorúbb szabályok
A javasolt módosítások értelmében a vagyonnyilatkozatok általános ellenőrzése is kötelezővé válik. Aki szándékosan eltitkolja vagyonát, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az Integritás Hatóság ezután aktívan küzdhet a közpénzek védelméért, szélesebb jogkörrel fog rendelkezni a korrupciós ügyek kivizsgálására.
A KEKVA-k újragondolása
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) rendszere is átalakulna, megszűnnének azok az alapítványok, amelyek nem felsőoktatási intézményeket működtetnek. Az állami vagyon ily módon visszakerülne az államhoz, továbbá szigorú összeférhetetlenségi szabályok lépnének életbe az egyetemi alapítványok körében.
Az uniós források elérhetősége
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a törvényhozás célja a magyar emberek és vállalkozások számára elérhetővé tenni a Magyarországnak járó uniós forrásokat, amely több mint 6000 milliárd forintot jelenthet. A javasolt intézkedésekért cserébe Magyarország átláthatóbb közpénzgazdálkodást és nagyobb egyetemi autonómiát vállalna, anélkül, hogy fel kellene adnia nemzeti érdekeit.
A szabályok szigorítása a magántőkealapok és közbeszerzések terén
A törvénycsomag új szabályokat tartalmaz a pénzmosás ellen, beleértve a tényleges tulajdonosok feltárásának kötelezettségét a zártkörű befektetési alapok esetében. A közbeszerzések során is szigorúbb előírások lépnek életbe, lehetővé téve, hogy csak átlátható háttérrel rendelkező cégek pályázzanak.
