Schmidt Mária és a Művészi Szabadság Határai
A Női Digitális Polgári Kör (DPK) megalapítóinak határozott állásfoglalása rávilágít a kulturális élet és a művészi kifejezés határozott korlátaira. Szentkirályi Alexandra nyilatkozatában éles kritikát fogalmazott meg Pintér Béla új színdarabjával szemben, amelyben Schmidt Máriát nyílt megalázásnak tették ki. Az ilyen formájú művészi kifejezés nem csupán az egyén szabad véleménynyilvánításának része, hanem véleményük szerint a nők elleni verbális agresszió és a gyűlöletbeszéd megnyilvánulása is.
A Női DPK Kiállása
A női DPK alapítói hangsúlyozták, hogy az ilyesfajta művészet nem elfogadható egy olyan társadalomban, ahol elvileg a nők jogainak védelme prioritás. A Pintér Béla által vezetett társulat régóta bírálja a jobboldalt, de az új darabjukkal a megalázás új szintjét érték el. Az irónikus helyzet joggal merül fel, hogy éppen egy olyan csoport válogatott sértések áldozataként tünteti fel Schmidt Máriát, amely maga is a nők jogai mellett foglal állást.
Kulturális Tér és Közpénz
A nyilatkozat további súlyt ad a kérdésnek, miszerint a közpénzből támogatott kulturális élet nem lehet teret a személyes támadásoknak. Szentkirályi Alexandra és társai véleményüket egyértelműen fogalmazták meg: az ilyen tevékenységeket el kell utasítani, és a közönségnek is belegondolnia kell, milyen értékeket képvisel egy-egy előadás, amelyben a genderkérdések és a nők helyzete is középpontba kerül.
Szükség van a Tettlegességre
A női DPK tagjai megállapították, hogy a normális társadalom nem csupán ígéretekből és szlogenekből építkezik, hanem a tényleges tettekből. Az, hogy tiszteljük egymást és elismerjük a másik értékeit, alapfeltétel a közszereplők és a társadalmi diskurzus egészséges működéséhez. A nyílt gyűlölet és a megalázás elfogadása helyett sokkal inkább a párbeszéd és a konstruktív kritikák irányába kellene elmozdulni.
A Női DPK Alapítói
A nyilatkozat támogatóinak listája is figyelembevételre méltó, hiszen olyan elismert nevek találhatóak közöttük, mint Csisztu Zsuzsa, Makray Katalin vagy Peller Mariann. Ezzel is hangsúlyozzák, hogy a kérdés nem csupán egyetlen személy ügye, hanem széleskörű társadalmi problémát érint, amelyben a nők helyzete a középpontban áll. Az alapítók eltökéltsége és bátorsága példaértékű, megmutatva, hogy a hangjukat hallató nők közössége képes összefogásra a véleménynyilvánítás és a védelmük érdekében.
Összegzés
Az események rávilágítanak arra, hogy a művészi szabadság fogalma nem lehet mentség a nőkkel szembeni verbális támadásokra. A női DPK kiállása ékes példája annak, hogy a társadalmi diskurzusban szükség van arra, hogy a közönség tudatosodjon abban, hogy mit is támogatnak, és hogy milyen alapértékek mentén kívánják alakítani a jövőt. Az ilyen megszólalások időről időre mindig szükségesek, hogy a társadalom irányt és etikai kereteket találjon a kulturális élet terén.
Forrás: www.origo.hu/belpol/2025/10/szentkiralyi-alexandra-noi-dpk-schmidt-maria
